ZZ

ZZ már egy ideje tervezte az alagutat (kb. mióta tudott a létezéséről, bár erre következtetni is lehetett volna, mivel híd az meg nem volt), de a hétvégén tényleg. Eltartott egy darabig meglelni a bejáratot, kétszer ment el mellette, lehetett volna nyugodtan étterem, bár ahhoz (utólag) kissé magas volt, talán a lift miatt. A mozgólépcső nem ment (csak jött, de kezdetben ennek nem látta hasznát), így maradt a böhöm lift, babakocsikkal, kutyákkal együtt lefelé a kamerák kereszttüzében. Tényleg négy apparát sasolt, ZZ el is engedte a bukszát a zsebében a hirtelen jött biztonságérzettől vezéreltetve. Lassú, kellemes, biztonságot adó olajszaggal körbevett utazás végén kikecmergett a szembejövők közül, és már látszott is a cső. Talán nem volt idevonatkozó fóbiája, de ZZ-t nem dobta fel a látvány a folyó szokatlan pozíciójának a tudatával súlyosbítva. Biciklizni viszont jó volt, a suhanást csak az elszabadult kutyák kerülgetése bonyolította, de legalább nem rohantak utána. (Különben minek is, félpercenként jött újabb kétkerekű.) A túloldalról látszott a katedrális, meg a daruk a kikötőben, ahová ZZ nem tudta beverekedni magát. Úgy értve, hogy sikeresen kijutott arrafelé valahol, de nem talált utat közvetlenül a vízhez, amit kissé fájlalt, még jó, hogy a fényképezőgép nem volt nála, mert akkor addig vacakol, míg bejut valahogy, de ezzel elment volna az idő, kimaradt volna az olajszagú nagy gép.